Ha elindul az a bizonyos hangya

Ha az óvónő belső önindításból jelentkezik egy óvodapedagógusoknak meghirdetett, ráadásul először meghirdetett, óvodai IKT-s képzésre, az már önmagában megindítja azt a bizonyos hangyát. Ha ez az óvónő még vezető is, akkor már egy egész hangyacsapat indul masírozni. Na, ez így történt ez az én esetemben is.

Feladat, házi feladat gyanánt, egy gyermekeknek szóló alkalmazás óvodai használatának kipróbálásáról, arra való reflektálás a gyakorlati alkalmazás lehetőségeiről, esetleges buktatóiról, egy blogbejegyzés formájában.

Nomármost! Az óvodák nagy többségében a vezető és az óvodatitkár asztali számítógépén kívül alig van más IKT eszköz. Ha jól végiggondolom, nincs ez másként nálunk sem. Természetesen a diavetítő ott lapul a szertárban és a könyvtárban a vetítővászonnal egyetemben, s a nevelői szobában is van egy elég régi számítógép konfiguráció. Laptop, tablet, digitális tábla egyáltalán nincs. Illetve egy laptop a vetítésekhez egy projektorral van. Milyen jól jött minősítésekkor!

Gyerekek számára azonban ezek elérhetetlenek. Tartok tőle, hogy a kollégák nagy részének eszébe sem jut ezeknek az eszközöknek használata a csoportban. Bár a diavetítőt néhanapján használjuk a  könyvtárban, mert az eleve egy sötétebb helyiség, így függönyökkel egészen jól besötétíthető nappal is.

Óvodapedagógusaink nagy része negyven feletti, inkább az ötven közelében, vagy afeletti korosztály. Bennük még él a digitális technikával szembeni ellenállás, ami a digitális kompetencia hiányából is fakadhat. Azonban a pályájuk elején járó kollégák nem tudhatják, milyen körülmények között fognak dolgozni 15-20 év múlva, azt pedig senki sem tudja prognosztizálni, milyen világ várja a gyermekeit akkor, felnőtté válva. Nekünk pedig arra a világra kell felkészítenünk a ma gyermekeit, olyan kompetenciákat kell fejlesztenünk, ami bennünk is hiányos, vagy teljesen hiányzik.

Ezért vállaltam óvodavezetőként ezt a kompetenciabővítést, ami teljes mértékben hiánypótló számomra.

Felmérve a lehetőségeket, az adottságokat, no meg a házi feladatot, maradtam a hagyományosabb formánál, vagyis a laptopot választottam. Az ugyanis átmenet a mobil és az immobil eszközök között. Könnyen mozgatható, bevihető a csoportba, kicsi a helyigénye, még megfizethető, nagy a tárhelye, s általában minden háztartásban megtalálható. Így a csoportba bevitt alkalmazásokat otthon is használhatja a gyerek. Ez ugyanígy vonatkozik a tabletre és a mobiltelefonra is, de most maradok a laptopnál.

A képzés során ajánlott alkalmazások közül számomra leginkább használhatónak Code.org játékos programozás tűnt. Több okból is. 

Először is magyar nyelvű!

Ez a magyar lakosság idegennyelv ismeretét tekintve nem elhanyagolható. Azonkívül a gyerekek sem értenek még angolul, bár ez őket kevéssé szokta zavarni, de mindenképpen szerencsésebb, ha saját nyelvén szólítja meg a gyereket a program.

Másodszor, nagyon szép, gyermekbarát a grafikai kivitelezése. Akár egy mesekönyv.

Harmadszor, korosztályra bontott, s ezen belül az óvodás korosztály is szerepel!!! Az óvodás korosztályt 4-6 éves korra jelzi. Ez ugyebár a középső és nagycsoport. Elvileg. Mert a gyerekek sokfélék, különböző képességstruktúrával rendelkeznek. Azonban én magam feladatokat inkább a nagycsoportos korosztálynak, illetve a fejlettebb gyermekeknek ajánlanám. Ugyanis szükségeltetik hozzá a téri irányok ismerete, még ha nem is nevezzük nevén a jobb-bal relációt. A játékok során a négy égtáj elnevezés szerepel, de valószínűleg az is ismeretlen egy középsős korú gyereknek. 

A játékkal való ismerkedés során ráeszméltem arra, hogy néhány évvel ezelőtt magam is készítettem hasonló elven alapuló, de nem digitalizált, tájékozódós játékot. A Navigátor nevet adtam neki. 4x4-es hálón kell lépni kártyán megadott kódolt utasítások alapján. Először, mint minden játékot, nagyban, lehetőleg mozgással végeztük, majd fokozatosan haladtunk a papír felé. Ott használtuk segítségképpen a bal oldal-szív, és jobb oldal-kéz figurákat, Porkoláb Kati néni után szabadon.

A kártyán csak a jelek láthatóak, előtte megbeszéltük jelentésüket. Mindig hangosan kellett leolvasni az utasításokat, hogy javítani lehessen. A differenciálásra gondolva többfajta kártyacsomagot, több-kevesebb lépéssel állítottam össze. Az egyszerű feladat két lépéses volt, a nehezebbek akár öt lépésesek is lehettek. Ez a 4x4-es hálón elegendő is volt. Akár párban is játszható a játék.. Egyik gyerek vagy felnőtt utasít, másik lép. Végül pedig papíron is megoldható. Önellenőrzés gyanánt a kártyacsomag hátán ott volt látható a célba érkezés helye.

Mondhatnám, hogy megelőztem a koromat! Ez azért ebben a formában nem igaz, de ezek szerint saját magamat talán mégis.

A Code.org ugyanúgy, mint egy rendes pedagógus, a fokozatosság elvét alkalmazza. Egyrészről figyelembe veszi a gyermek életkorát, számítógéppel kapcsolatos ismereteit. Az első feladatok között szerepel magának a jeleknek a megtanulása, valamint a vonszolás technikájának gyakorlása, miközben észrevétlenül gyakorolja a gyermek a rész-egész viszonylatokat. Ha csak a harmadik szint első feladatait nézzük, már a legkisebbeknek is nagyon jó kiegészítős játékot találtunk. A gyakorlás során eljuthatunk az algoritmusokon keresztül egy egész rajzfilm elkészítéséhez is. Közben pedig elsajátítjuk a kódolás alapjait. Bizony, mi magunk is, mert együtt tanulunk a gyerekekkel. Én legalábbis igen. Magam mindenképpen a digitális analfabéták csoportját erősítem, s csak szeretnék a bevándorlók közé tartozni.

Amellett, hogy szép, magyar, korosztályra differenciált, nagyon jól fejleszti a szem-kéz koordinációt és a finommotorikát. Ezzel nincs egyedül, hisz nagyon sok számítógépes játék ezt ugyanígy tudja. Azonban olyan észrevétlenül tanítja a kódolás alapjait a játék eszközével, hogy még a lányok is kedvet kapnak hozzá a kedves figurákkal és feladatokkal.

Magam akár csoportban (főleg nagycsoportban), de tehetséggondozás során is használhatónak tartom az óvodai mindennapokban. A nehezedő feladatok, ahogy haladunk előre a programozás játékos világában, igen nagy fokú tudatos figyelmet igényelnek, ami nem is olyan nehéz, hiszen a feladatok egymásra épülésével lépésről-lépésre bővül tudástárunk, egyre több sikerélményhez jutunk, s ez felkelti kíváncsiságot és fenntartja a figyelmet.

És ha már az a hangya elindult, had menjen! Ha a laptop mellé odaképzelünk egy okos tévét, meg összekötő (HDMI) kábelt, máris van egy viszonylag olcsó, világosban is élvezhető kivetítőnk! A továbbiakról már csak a testületet kell meggyőzni és a kedves  Fenntartót.